Tizenkilencedike.

"Az övé vagyok mindenestül és örökre szólóan őhozzá tartozom."

Louis minden csókja úgy hatott rám, mint a legelső. Ugyanazzal a hévvel marcangolta a mellkasom, bizsergette minden porcikám és kábított el minden egyes csodálatos, lehengerlő alkalommal. Valahányszor visszaemlékeztem gyengéd, törődő érintésére még csak a halovány árnyékát sem tudtam felidézni annak, amikor ténylegesen csókolt és ölelt magához olyannyira, hogy még a levegő sem lett volna képes áthatolni kettőnk között.

A képen mi voltunk. A London Eye aljában és az autójában is tökéletesen letudták őt fényképezni, csupán én maradtam titok az emberek számára, azaz eddig nem látott lány voltam, akivel a díjátadón jelent meg majd egy romantikus éjszakát töltött el. Minden újságban ez állt, néhol már a nevemet is megtudták, találgatások folytak, hogy kije is lehetek, honnan is ismerhetem őt, ám mivel a közösségi oldalakon egyáltalán nem voltam már fenn nagyon is megnehezítettem a média dolgát.

Olyan ötletek kaptak szárnyra, miszerint csak látszat a kialakuló, kitudja mióta tartó kapcsolatunk, hogy végre eloszlathassák a One Direction menedzserei Eleanor emlékképét. Az egészet badarságnak tartottam, elképzelni sem tudtam, hogy miként találhattak ki ilyet az emberek, de igazából nem érdekelt. Ha jobban belegondoltam tényleg nem érdekelt ez az egész felhajtás, abban a rózsaszín ködbe, amibe megbújtam a világ elől cseppet sem tudott izgatni, hogy ki és mit gondolom rólam.

Lana persze teljesen oda és vissza volt, már csak azért is, mert hajlandó voltam elmesélni neki a történteket, azt az elképesztő, csodálatos estét, amivel megajándékozott.

- Olyan jó ilyen boldognak látni – ölelt meg szorosan. Orromba kúszott vattacukros parfümjének édes, finom illata.

- Nem is tudom, hogy voltam-e valaha is ilyen boldog – ismertem el halkan suttogva a szavakat, mintha attól tartanék, hogyha ezt bárki meghallja unokahúgomon kívül rögtön jön és tönkreteszi örömöm és lelki nyugalmam, elvégre tudtam jól, hogy ez mind mulandó, hogy bármikor történhet valami, ami tönkre tesz mindent. S rettegtem, hogy ez a rossz hamarosan be is következik.

- Nézd! – kapta fel a fejét, mikor reggeli készítése közben bekapcsolta a rádiót, s a műsorvezető megemlítette a jól ismert fiúbanda nevét. – Vagyis inkább hallgasd! – mosolyodott el, miközben kijavította magát és felhangosította a készüléket.

- Újra stúdiónkban tudhatjuk a One Direction mind az öt tagját ezen a reggelen – újságolta a férfi kellemesen csengő, gyakorlott hangja. – Rengeteg kérdést kaptunk a rajongóktól twitteren, s igyekszünk mindegyikre válasszal is szolgálni, ha a fiúk segítségünkre lesznek?!

- Természetesen, örülünk, hogy itt lehetünk – vette át a szót Liam.

- Nem jobban, mint mi, de csapjunk a dolgok közepébe, srácok! A napokban jelent meg rengeteg fotó egy újabb díjátadásról, ahonnan természetesen nem üres kézzel tértetek haza. Milyen érzés ez? Gondoltátok volna, hogy ekkora nagy sikeretek lesz az X faktor után?

- Mindannyiunk reménykedett benne, hogy vár majd még ránk valami a tehetségkutató után, elvégre biztosak voltunk benne, hogy a One Direction továbbra is fenn marad, ha kiesünk, ha nem – felelte teljes meggyőződéssel Zayn. – Mégis furcsa még mindig ez a nagy őrület, ami a napjainkat övezi. Természetesen mindig élmény, ha díjat kapunk, hatalmas elismerés ez számunkra, de azt is tudjuk, hogy ez a rajongóinknak is köszönhető. Nélkülük sehol sem lennénk.

- Még mindig nem teher ez számotokra? Nem ijeszt meg benneteket olykor az a hatalmas hisztéria körülöttetek?

- De! – vágta rá nevetve Niall. – Néha tényleg képtelenségnek tűnik az egész, hátborzongatónak, de ez egyáltalán nem teher. Sosem teher érezni, hogy szeretnek minket és azt, amit csinálunk.

- A nem régiben megjelent Little Things klipetek is hatalmas sikernek örvend, miközben felvettétek a dalt gondoltatok valakire?

- Nem kimondottan – szólalt meg végül Harry azzal a jól ismert rekedtes, lassú hangjával. – Vagyis hát a lányokra, de nem kimondottan egyre, hiszen mind csodálatosak és tökéletesek a maguk módján, ez többször kellene hallaniuk és nem csak tőlünk, úgy gondoltuk, hogy ezzel a dallal minden rajongónknak bókolhatunk.

- Zayn? Liam? Hosszú ideje vagytok már együtt a párjaitokkal, ők mit szóltak ehhez a dalhoz?

- Alig vártuk, hogy megmutathassuk nekik, de nem csak a dalszöveg miatt, ők a legfőbb kritikusaink is egyben, érdekelt a véleményük – magyarázta Liam, majd Zayn vette át a szót;

- De sikerült őket elkápráztatnunk. Reméljük, hogy az összes minket hallgató lány arcán azaz öröm sugárzott, ami Perrieről volt leolvasható, mikor először mutattam neki a dal még kiforratlan változatát.

- Na és te Louis? A napokban tűnt fel melletted egy titokzatos hölgyemény, talán ezzel a dallal sikerül elkápráztatni? – kérdezte a műsorvezető némi szórakozott, kíváncsi éllel a hangjában. Akaratlanul is elmosolyodtam, miközben a választ vártam, a szívem hevesebben kezdett el dobogni, mikor a fiú végre megszólalt. A rádióban is ugyanolyan dallamos és könnyed volt a hangja, mint élőben.

- Igazából elképzelésem sincs, hogy miként sikerült őt megfognom – ismerte be Louis.

- A hangom, biztos vagyok benne, hogy az én hangom miatt – vágott közbe Harry elnevetve szavai végét, amit a többiek is utánoztak.

- Remélem nem – nevetett Louis. – Mindenesetre gondolom nem hiába hoztad fel Kimet...

- Szóval Kim – mormolta a férfi, mintha csak a nevemet ízlelgetné. -. Napok óta találgatások folynak, hogy ki is ő, milyen kapcsolat van köztetek, hol ismertétek meg egymást és még sorolhatnám..

- Nem rég ismerkedtem meg vele és elég hamar az ujja köré csavart.

- Ha jól tudom, Kimet legelőször Harryvel kapták lencsevégre... – vágott közbe a férfi, várva, hogy ezt is megmagyarázzák.

- Valóban, de Kim csak egy barátom, csak beültünk egy kávézóba beszélgetni, semmi több! – felelte magabiztosan Harry, majd Louis folytatta;

- Szerencsémre az egész banda megkedvelte Kimet, így nem kell attól tartanom, hogy bármelyikőjük is ellenzi a kapcsolatom.

- Szóval hivatalosan is, a média számára is együtt vagytok?

- Igen.

Ez az egy szó hatalmas örömmel árasztott el, noha tudtam, hogy ez nem most vált világossá. Nem is tudnám megmagyarázni sem magamnak, sem másnak, hogy miért is örültem ennek, elvégre ettől nem lett szorosabb a kapcsolatunk, igazából kételkedtem benne, hogy ennél szorosabb még lehet. Egyszerűen csak melegséggel telítődtem meg, a tudattal, hogy az övé vagyok legalább annyira, mint amennyire ő az enyém.

- Nem félted őt a rajongóktól és a médiától?

- Egyáltalán nem, természetesen mindent megteszek, hogy ezekből a lehető legkevesebbet kapjon, mert nem akarom, hogy ez az életem teljes uralmat kapjon a magánéletemben, de lényegében nem tartok attól, hogy emiatt bármi feszültség jelenne meg köztünk az elkövetkezendő időkben. Erős lány, ebben biztos vagyok, ahogyan abban is, hogy ilyenekkel nem lehet őt eltántorítani.

- A szavaid nagyon komolynak hangzanak ahhoz képest, hogy elmondásod szerint nem rég találtatok egymásra, valóban mindketten ennyire komolyan gondoljátok?

- Száz százalékig!

- Ugyan én örömmel hallom ezt, de gondolom rajongók szíve szakad meg ezekben a pillanatokban. Miként kezelitek ezt? – tért vissza a férfi a többiek faggatására, s úgy tűnt, hogy több mondatot nem akar kihúzni Louisból velem kapcsolatban, ami kicsit megnyugtatott.

Miközben tovább hallgattam a fiúk szavait furcsa keserédes érzés lett úrrá rajtam. Örültem, elképesztően örültem, mintha csak most tudatosult volna bennem teljesen, hogy ez valóság, s nem csak álmodom. Viszont ahogyan az nálam lenni szokott egyből úrrá lettek rajtam a kétségekkel teli, pesszimista gondolatok. Meddig fog ez a határtalan boldogság tartani? Mi lesz, ha eljön az, amitől mindannyian tartunk?

Tudtam, hogy neki nehéz lesz, elvégre abban is biztos voltam, hogy teljes szívéből szeret, de felvetődött bennem egy újabb kérdés; Nekem nehéz lesz? Mi lesz szerelmünkkel, ha én meghalok? Azt akartam, hogy ő tovább lépjen, hogy találjon majd más valakit, akivel boldogan, egészségesen együtt lehet, de arról fogalmam sem volt, hogy velem mi lesz az ő szerelme nélkül. Nekem fájni fog? Emlékezni fogok rá és ezekre a csodálatos napokra és érzésekre?