2013. április 25., csütörtök

Köszönöm

Sziasztok!
Ezen a blogon nagyon régen jelentkeztem, hiszen nem volt semmi, amiért írtam volna. Folytatást még mindig nem akarok a történetnek, mert ezt így tartom egésznek, de úgy éreztem már hetek óta, hogy még tartozok egy bejegyzéssel, amire most sort is kerítek.
Elképesztően köszönöm a rengeteg visszajelzést, melyek máig jönnek néha napján, s amin máig megdöbbenek. Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy sikere lesz a blogomnak, s ezt az érzést nem igazán sikerült megszoknom. Remélem nem is fogom, ugyanis isteni érzés tudni, hogy akár egy percre is, de hatással voltak rátok a soraim. Minden ezzel a bloggal töltött igyekezetem megérte, mert csodálatosak vagytok és ezer köszönet és bejegyzés sem adná vissza azt, hogy mennyire hálás vagyok nektek!
Köszönöm!
Xoxo.Bri.

2013. február 17., vasárnap

Gondolatok


Hellóka!

Kérlek olvasd el!

Fogalmam sincs, hogy hogyan vagy mivel kezdjek bele. Annyi minden kavarog a fejemben a kezdetektől, a megvalósításon át a nektek szóló háláig, hogy kell egy kis idő, míg begépelem a sorokat és méltóképp "elbúcsúzom" a blogtól.

Ez a történet már hosszú ideje őrlődött bennem, de féltem belekezdeni, hiszen ez nem a minden boldogan végződik és élnek, amíg meg nem halnak sztori volt már a fejemben sem. Mikor ez az egész kipattant a fejemből már tudtam, hogy nem happy end lesz, ez amolyan próba is volt számomra. Érdekelt, hogy mennyire tudok szomorú, gyászos fejezeteket írni, mennyire tudom átadni az érzelmeket és esetleg valami újat adni a ti világról és életről alkotott képetekhez. Egyszerűen valami újat akartam, számomra sikerült, hiszen ez az első történet, amivel teljes mértékig elégedett vagyok, aminek egy sorát sem változtatnám meg, de hogy a történet számotokra milyen eredménnyel volt azt döntsétek el ti, s ha gondoljátok osszátok meg velem, mert természetesen minden gondolatotok érdekel a történetről.

Amúgy alig tudom elhinni a majdnem 90 olvasót, a több, mint 32.000 ide tévedőt, a rengeteg "lájkot" és a kommenteket, amikkel minden fejezet alatt megajándékoztatok. Kétségtelenül eddig ez a legsikeresebb blogom, s erre büszke vagyok, ahogyan rátok is. Elvégre nélkületek sehol sem tartana a blog.

Sajnálom, hogy néha sikerült megsiratnom benneteket, főleg így a vége felé, higgyétek el nem célom embereket ríkatni, de ez is amolyan visszajelzés volt számomra, hogy sikerült átadnom az érzelmeket és köszönöm, hogy ezt megírtátok nekem, hogy sokatoknak mindig volt pár szavuk hozzám. <3

A történetnek nem lesz folytatása. Egy időben gondolkodtam rajta, de aztán abban maradtam, hogy ezt nem akarom tovább ragozni. Ez számomra jó úgy, ahogyan van.
Egyelőre nem tervezek új blogot, bár ez nálam természetesen mindig változhat, mindenesetre, ha új blogot nyitok arról tudni fogtok.(:
Addig is pedig itt van a nem régiben kezdett www.bri-iwantfly.blogspot.com

Az utolsó fejezet eme bejegyzés alatt található, kérlek még utoljára vagy éppen legelőször osszátok meg velem a történetről a véleményeteket! <3

Köszönöm, hogy eddig kitartottatok mellettem!
Xoxo.Bri.
U.i.: Az utószó a Last Moments modulban olvasható!

Harmincadika.

"Ha a halottak visszatérhetnek a Földre, és szeretteik közelében lehetnek, akkor mindig veled leszek a legvidámabb napokon, és a legsötétebb éjszakákon... mindig, mindig, és ha lágy fuvallat simítását érzed az arcodon, az én leheletem lesz az, s ha hűs szellő legyezi lüktető halántékod, az én lelkem lesz az."

2013. február 16., szombat

Huszonkilencedike.

Sziasztok!
Egyelőre nem mondok semmit, majd holnap jövök a "beszédemmel" az utolsó fejezettel együtt!
Xoxo.Bri.


"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass a hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj."

2013. február 14., csütörtök

Huszonnyolcadika.

"A végzet (...) olyan volt, mint az idő múlása; megváltoztathatatlan, kérlelhetetlen és tökéletesen közönyös az élők személyes igényeivel szemben."

2013. február 11., hétfő

Huszonhetedike.

Sziasztok!
Mondhatni kevesebb, mint egy hét van vissza a történetből, hiszen vasárnap hozom az utolsó fejezetet is. Remélem mindenki velem tart még ebben a pár részben, ahol fény derül Louis és Kim sorsára is.
Köszönöm szépen a véleményeket, imádlak benneteket!
Xoxo.Bri.

"Ha csak egy részedként élhetek tovább, nekem az maga a mennyország."

2013. február 9., szombat

Huszonhatodika.

Sziasztok!
Gondoltam már a reggeli órákban felrakom a huszonhatodik fejezetet, mert miért is ne?! Szóval jó olvasást és köszönöm szépen a visszajelzéseket, szó nincs rá, hogy mennyire örülök minden kommenteteknek! <3(:
Xoxo.Bri.

"Az ember azért hisz, amiért levegőt vesz: mert életben akar maradni."

2013. február 6., szerda

Huszonötödike.


"Amikor a baj elér egy bizonyos szintet, már nem lehet javítani vagy változtatni rajta, mert egyre csak rosszabb lesz minden."

2013. február 1., péntek

Huszonnegyedike.

Sziasztok!
Elképesztően imádlak benneteket! Hihetetlen, hogy ennyi kommentet kaptam, nagyon szép köszönöm, ahogyan az egyre gyarapodó feliratkozókat is! Nincs szó, amivel ki fejezhetném, hogy mennyire hálás vagyok! (:
Jó olvasást és kellemes hétvégét!
Xoxo.Bri.

"Mások rólad alkotott véleménye nem kell, hogy a te valóságoddá váljon!"

2013. január 30., szerda

Huszonharmadika.

Sziasztok!
Eszméletlenül örülök, hogy ennyien figyelemmel követitek a blogot! Köszönöm a kommenteket, több mint hetven feliratkozót és a lájkokat! (:
Az elkövetkezendő fejezetek természetesen tartalmazni fognak szomorú jeleneteket, illetve nyomott hangulatot, kérlek írjátok le nekem, hogy áttudom-e adni az érzelmeket nektek.

Xoxo.Bri.

"Az a szomorú igazság, hogy bizonyos dolgokat nem lehet visszacsinálni. Ha egyszer elkezdődik valami, bármit tehetünk, nem térhetünk vissza a kiindulóponthoz. Ha csak a legkisebb dolog is félresiklik, az örökre úgy marad."

2013. január 23., szerda

Huszonegyedike.

Sziasztok!
Egyre többen kitértek arra a tényre, hogy lehet csak egy elseje lesz a történetben, ami nyilvánvaló dolgokra utal. Nem mondok semmit, csak arra buzdítalak benneteket, hogy olvassatok továbbra is és kísérjétek végig Kim és Louis történetét. Csodák vannak, már csak azt kell kivárnunk, hogy az ő életükben ez miként is fog megjelenni.(:
Köszönöm a visszajelzéseket, ennyi fejezet is után is elképesztően örülök és hálása vagyok minden szavatoknak és szerintem ez nem fog változni.

Xoxo.Bri.

"Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Azt hittem, elég lesz mosolyognom meg bólogatnom, úgy csinálnom, mintha minden rendben lenne."

2013. január 19., szombat

Huszadika.

."Az igazi szerelem felemel, és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja szívünket, és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled."

2013. január 16., szerda

2013. január 12., szombat

Tizennyolcadika.

Sziasztok!
Újra, újra és újra csak köszönöm minden visszajelzésetek, elképesztően hálás vagyok, hogy mondhatni tehetségesnek tartotok, mert ez tényleg elképesztően sokat jelent nekem, elvégre ha ti nem lennétek, nem lenne értelme írnom, sem kitartásom!
További félévnyi kitartást kívánok minden diáknak, s persze mindenkinek a mindennapokhoz! (:
Xoxo.Bri.

"Olyan lágy volt, akár egy csók emléke, olyan óvatos, mintha csak az ujjaival simította volna végig az ajkaimat. A szám kinyílt és mozdulatlanná vált. Nagyon csendes volt, suttogás, nem kiáltás. Keze megérintette a nyakamat, a hüvelykujja az állkapcsom alatti bőrhöz simult. Nem azt mondta az érintés: több kell. Azt mondta: ezt akarom."

2013. január 9., szerda

Tizenhetedike.

Sziasztok!
Jó olvasást a következő fejezethez, ismét csak köszönni tudom a majdnem hatvan feliratkozót és minden visszajelzést! Imádlak benneteket!
Noha ez a rész nem sikerült valami hosszúnak a következő fejezet tartogatni fog egy-két dolgot! (:
Xoxo.Bri.

"Annyira gyönyörű vagy (...). Úgy értem, ez a szó, hogy gyönyörű, ki sem fejezi igazán, legfeljebb egyfajta felszínes módon, ami csak a külsőről szól, és nem igazán hatol le a valódi, teljes mélységére annak, amit én a gyönyörű alatt értek."

2013. január 5., szombat

Tizenhatodika.

Sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm a feliratkozókat, nem gondoltam volna, hogy ennyien érdemesnek tartjátok majd a blogot, hogy feliratkozzatok rá.:) A kommentekért és a "lájkokért" is igazán hálás vagyok!
Ha emlékeim nem csalnak valaki kérdezte, hogy miért dátum/naptár szerint vannak megcímezve a fejezetek, igazából ennek semmi különösebb oka nincs, egyszerűen csak jelzi, hogy egy bizonyos időt ölel körbe a történet, meg jó ötletnek tűnt, hiszen Kim életében fontos szerepet játszik az idő.
Jó olvasást!
Xoxo.Bri.

"A család mindig az első, sosem mondhatsz le róluk. Bármit is tesznek érted vagy ellened, egyedül bennük bízhatsz."

2013. január 2., szerda

Tizenötödike.

"El sem tudom képzelni, hol lennék én ma, ha nem volna az a maroknyi barátom, akik képesek voltak örömmel megtölteni a szívemet. Nézzünk szembe a tényekkel, barátokkal az élet sokkal vidámabb."