Huszonharmadika.

Sziasztok!

Eszméletlenül örülök, hogy ennyien figyelemmel követitek a blogot! Köszönöm a kommenteket, több mint hetven feliratkozót és a lájkokat! (:

Az elkövetkezendő fejezetek természetesen tartalmazni fognak szomorú jeleneteket, illetve nyomott hangulatot, kérlek írjátok le nekem, hogy áttudom-e adni az érzelmeket nektek.

Xoxo.Bri.

"Az a szomorú igazság, hogy bizonyos dolgokat nem lehet visszacsinálni. Ha egyszer elkezdődik valami, bármit tehetünk, nem térhetünk vissza a kiindulóponthoz. Ha csak a legkisebb dolog is félresiklik, az örökre úgy marad."

Huszonkettedike.

"Akárhová mész, bármit látsz, mindig melletted leszek."

Huszonegyedike.

Sziasztok!

Egyre többen kitértek arra a tényre, hogy lehet csak egy elseje lesz a történetben, ami nyilvánvaló dolgokra utal. Nem mondok semmit, csak arra buzdítalak benneteket, hogy olvassatok továbbra is és kísérjétek végig Kim és Louis történetét. Csodák vannak, már csak azt kell kivárnunk, hogy az ő életükben ez miként is fog megjelenni.(:

Köszönöm a visszajelzéseket, ennyi fejezet is után is elképesztően örülök és hálása vagyok minden szavatoknak és szerintem ez nem fog változni.

Xoxo.Bri.

"Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Azt hittem, elég lesz mosolyognom meg bólogatnom, úgy csinálnom, mintha minden rendben lenne."

Huszadika.

."Az igazi szerelem felemel, és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja szívünket, és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled."

Tizenkilencedike.

"Az övé vagyok mindenestül és örökre szólóan őhozzá tartozom."

Tizennyolcadika.

Sziasztok!

Újra, újra és újra csak köszönöm minden visszajelzésetek, elképesztően hálás vagyok, hogy mondhatni tehetségesnek tartotok, mert ez tényleg elképesztően sokat jelent nekem, elvégre ha ti nem lennétek, nem lenne értelme írnom, sem kitartásom!

További félévnyi kitartást kívánok minden diáknak, s persze mindenkinek a mindennapokhoz! (:

Xoxo.Bri.

"Olyan lágy volt, akár egy csók emléke, olyan óvatos, mintha csak az ujjaival simította volna végig az ajkaimat. A szám kinyílt és mozdulatlanná vált. Nagyon csendes volt, suttogás, nem kiáltás. Keze megérintette a nyakamat, a hüvelykujja az állkapcsom alatti bőrhöz simult. Nem azt mondta az érintés: több kell. Azt mondta: ezt akarom."

Tizenhetedike.

Sziasztok!

Jó olvasást a következő fejezethez, ismét csak köszönni tudom a majdnem hatvan feliratkozót és minden visszajelzést! Imádlak benneteket!

Noha ez a rész nem sikerült valami hosszúnak a következő fejezet tartogatni fog egy-két dolgot! (:

Xoxo.Bri.

"Annyira gyönyörű vagy (...). Úgy értem, ez a szó, hogy gyönyörű, ki sem fejezi igazán, legfeljebb egyfajta felszínes módon, ami csak a külsőről szól, és nem igazán hatol le a valódi, teljes mélységére annak, amit én a gyönyörű alatt értek."

Tizenhatodika.

Sziasztok!

Nagyon szépen köszönöm a feliratkozókat, nem gondoltam volna, hogy ennyien érdemesnek tartjátok majd a blogot, hogy feliratkozzatok rá.:) A kommentekért és a "lájkokért" is igazán hálás vagyok!

Ha emlékeim nem csalnak valaki kérdezte, hogy miért dátum/naptár szerint vannak megcímezve a fejezetek, igazából ennek semmi különösebb oka nincs, egyszerűen csak jelzi, hogy egy bizonyos időt ölel körbe a történet, meg jó ötletnek tűnt, hiszen Kim életében fontos szerepet játszik az idő.

Jó olvasást!

Xoxo.Bri.

"A család mindig az első, sosem mondhatsz le róluk. Bármit is tesznek érted vagy ellened, egyedül bennük bízhatsz."

Tizenötödike.

"El sem tudom képzelni, hol lennék én ma, ha nem volna az a maroknyi barátom, akik képesek voltak örömmel megtölteni a szívemet. Nézzünk szembe a tényekkel, barátokkal az élet sokkal vidámabb."